A cikk időtartama: 5 perc

Szerző: Bánki Attila

Frissült: 2024.05.21.

Az egyik legfontosabb future tech – ha lehet ezt mondani. Figyelemmel kell kísérni, mert beláthatatlan hatása lehet a jelen gazdasági rendszerre.

Képzelj el egy olyan piacot, ahol gépek vásárolnak “dolgokat” önálló (autonóm) döntéseket hozva.

Leegyszerűsítve, nem csak az ember, mint “faj” lesz az egyetlen, amelyik a szükségleteit a piacról elégíti ki, hanem a gépek is. A vásárló gépek merőben új megközelítést jelentenek.

Ki ne akarna ebben az üzletben részt venni?

A Machine Economy, a gépek közötti (M2M – Machine to Machine) fizetések rendszere, mely intelligens, összekapcsolt és gazdaságilag független eszközök / gépek hálózatából áll, amelyek autonóm piaci résztvevőként működnek, és képesek gazdasági tranzakciókat végrehajtani – kevés vagy semennyi emberi beavatkozással.

Vegyünk egy egyszerű példát:
Amikor Facebook hirdetéseket futtatsz, akkor a beállított hirdetéseid után akkor kell fizetned, amikor a meghatározott limitet elérted. A Facebook (Meta) egyenesen terheli meg a számládat és intézi a tranzakciót a bankoddal, nem kéri a jóváhagyásod.

Ebben a példában a Meta hirdetéskezelője és a bank szoftverei hoznak döntéseket egy fizetésről.

Az M2M fizetés két technológiai makró trend metszéspontjában áll:

1. A csatlakoztatott eszközök térnyerése (Az IoT – Internet of Things, avagy a dolgok internetének brutális növekedése)
2. Az explicit fizetési döntések automatizálás általi eltávolítása (láthatatlan fizetések), vagyis nem kell a személyes döntésed egy vásárláshoz.

Miután tokenizálják az IoT-eszközöket (Pl.: tokenné válik egy nyomtató patron típusa) és az általuk generált adatok létrehozhatnak egy piacteret a fizikai és digitális eszközök számára (Piactér, ahonnan a tokenizált patrontípust meg tudod vásárolni).

Ezek az eszközök ezután indexelhetők, kereshetők, és így lehetségessé válik a fizikai és digitális tételekkel való kereskedés.

Mi az ami szükséges ahhoz, hogy a gépek gazdasága létrejöhessen:

1. Fizetési képességekkel rendelkező, összekapcsolt eszközök hálózata (Vagyis az IoT megléte, és az ezt használni képes gépek kapcsolata az Intereneten keresztül)
2. Az intelligencia (Akár tanult és generatív intelligencia, akár valamilyen autonóm döntéshozatal) annak eldöntésére, hogy mikor kerüljön sor a fizetésre, annak összes részleteivel együtt (Többnyire BlockChain segítségével, de akár banki fizetés használatával)
3. Valódi, létező, valósan létrejött, valamilyen emberi igény megoldása a tranzakció által.

Személyes véleményem, hogy a Machine Economy kiterjedéséhez nem feltétlenül szükséges egy emberi szükséglet megléte. Elegendő a fizető fél igénye, ami ad absurdum egy robot igénye is lehet.

Ilyenkor teoretikusan felmerül az öncélúság, mely szerint a robot soha nem fog a saját céljainak megfelelően dönteni, hiszen a végső cél a robot tulajdonosának a célja.

A cáfolat nem nehéz:

Képzeljük el, hogy az autónk autonóm döntést hoz arról, hogy szervízt kell rajta végezni. Két lehetősége van:

1. Vásárol egy gyári minőségű féktárcsát, melynek paraméterei alapján ehhez a típushoz a legmegfelelőbb
2. Vagy vásárol egy utángyártottat, ami ehheey a típushoz való – de olcsóbb. Igaz – ellenőrizhetetlen referenciájút.

Vajon mit választ a robot ebben az esetben?

A Machine Economy elsőre felismerhető előnye, hogy a fizetéssel kapcsolatos irracionális stressz és hibalehetőségek megszűnhetnek, kényelmessé válik a minket körbevevő gépek üzemeltetése, valamint a költségek tervezhetőbbé válnak, hiszen a fogyasztóknak (itt: embereknek) egyáltalán nem kell gondoskodni a fizetésekkel kapcsolatos ügyintézésről.

Más részről, viszont beláthatatlan következményei lesznek az emberi gazdaság mellett létrejövő gépek gazdaságának.

(Machine Economy direkt fordítása gépgazdaság, de ez szerintem nem adja vissza jól magyarul a jelentését. Én a “Gépek gazdasága”-t használom. Szerintem az jobban írja le a foglamat.

A cikket folytatjuk.

Források:

https://www.simonoregan.com

https://www.iiconsortium.org/